Banki megoldások a blokkláncon - Vidákovics Attila (Blockchaineum)

2008 októberében egy titokzatos fórumozó személy vagy csoport Satoshi Nakamoto álnéven  közzétett egy “whitepaper”-t, amin egy peer-to-peer digitális pénzforgalmi rendszert mutatott be, melynek a főkönyvét minden résztvevő láthatja és vezetheti. Ezt a megoldást 2009 január 3-án ki is bocsájtotta, ez a misztikus Satoshi. Ezzel megszületett az első blokklánc technológián alapuló fizetőeszköz, a Bitcoin.

A blokklánc technológia megoldást hozott a p2p küldött pénzek kettőződési problémájára, ezzel lehetővé téve a digitális pénz küldését két fél között, közvetítő nélkül. A blokkláncnak köszönhetően az interneten már nem csak információ, hanem érték is küldhető közvetítők nélkül, ami egészen új lehetőségeket hozott el napjainkra. Ahogyan szélesebb körben kezdenek ismerté válni a technológiában rejlő lehetőségek, úgy nő a belé vetett bizalom. Általánosságban elmondható, hogy azért olyan vonzó a blockchain, mert ami felkerül rá az: megmásíthatatlan, feltörhetetlen, nyomon követhető, pszeudonim és költséghatékony.

Egyre többeket tart lázban a kripovalutákkal való kereskedelem, tőzsdézés, bányászat és legújabban az okos szerződések, valamint az ICO-k.

Naponta valósulnak meg újabb és újabb megoldások, melyek okos szerződések által futnak a blokkláncon. A zenészek kezdik a szerzői jogvédelem miatt a műveiket blokkláncra tenni, hamarosan szavazások futnak rajta, de akár már biztosítást is köthetünk. Az okos szerződések tartalmazzák a feltételeket, az értéket és a végrehajtandó feladatot, melyek az inputok által lépnek életbe. Például biztosításra, melyet akkor köthetünk, amikor attól félünk, hogy kárunk származik abból, hogy elkésik a repülőjáratunk. Ezt a biztosítást mobilalkalmazáson keresztül kötjük, és a káresemény akkor következik be, amikor a gépünk késve landol. Ezt az információt az okos szerződés nyilvános reptéri információkból kapja meg és automatikusan, emberi beavatkozás nélkül szinte azonnal kártalanítja az ügyfelet.

Primer banki tevékenységek kerülnek rá a blokkláncra, mint a Giro vagy Swift alternatívák. A Ripple rendszere, mely a lehetséges Swift alternatíva, már a legnagyobb pénzintézetek közül is sokat magához vonzott, mint a UBS, HSBC, Santander. A privát véleményem szerint a Swift csak akkor őrizheti meg a vezető szerepét a nemzetközi tranzakciók tekintetében, ha maga is blokkláncra vált. Blokkláncra kerülhetnek a befektetési termékek, az ingatlan finanszírozás, de az olyan lakossági szolgáltatósok is, mint a kriptovaluta ATM-ek. Valamint érdekes lehet egy különböző környezetbe is jól integrálható kriptovaluta fizetési rendszert megalkotni.

Szekunder banki tevékenység lehet a tanácsadás, például ICO, vagy tokenizáció ügyekben. Nem utolsó sorban a kommunikációs és közösségi megoldások is lehetőségeket tartogat a banki szereplők számára. Gondoljunk csak bele, hogy már most is mennyien érdeklődnek a kriptovaluta kereskedelem és a bányászat iránt. Az ő számuk a közeljövőben rohamosan tovább gyarapszik.