A hazai Fintech startup szféra befektetői szemmel - Kihasználva helyzetüket a bankok lesznek a befektetők vagy mások? Befektetés, inkubálás, mentorálás? Célja-e egyáltalán a banknak a befektetés? Be akarja-e olvasztani a technológiát, tudást, startupkultúrát önmagába? - Balassa Tamás (OTP Digitális Kockázati Tőkealap), Kovács Zoltán (üzleti angyal), Pecsenye Roland (üzleti angyal), Pereczes János (MKB Fintechlab). Moderátor: Málnay Barnabás (Smartware Tech)
Balassa Tamás (OTP Digitális Kockázati Tőkealap)
A finance technology, azaz Fintech szektort a 2010-es évek eleje óta szokás megkülönböztetni a technológiai szektorokon belül. Nehéz pontosan definiálni, de szélesen értelmezve a technológiai és pénzügyi szektor határmezsgyéjéről beszélünk, olyan technológiai cégekről akik pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak, illetve pénzügyi intézményeknek kínálnak technológiai megoldásokat.
2012-ben a CB Insights kimutatásai alapján 2,6 milliárd dollárnyi befektetés érkezett a szektorba, ami 2015-re meghaladta a 14 milliárd dollárt (2016-ban is hasonló méret. A teljes VC piac is sokat nőtt az elmúlt években, elsősorban az észak-amerikai piacok erőteljes felértékelődése, másrészt a távol-keleti piacok robbanásszerűen növekvő aktivitása miatt, de a Fintech befektetések aránya ezzel együtt is emelkedett. Míg 2012-ben a befektetési volumen 5%-át adta, addig 2015 és 2016 során is 10%-os arányról beszélünk.
A hazai Fintech startup szektor az elmúlt 2 évben kapott nagyobb hírverést, amelyben a fejlett piacokon már egy ideje felívelő trendek hazai lecsapódása mellett néhány hazai közösség intenzív PR tevékenységének is nagy szerepe volt. A hírverésnek nagyon sok pozitív hozadéka van, de mint minden ilyen helyzetben, most is van egy bizonyos mennyiségű „füst”, vagy más szóval „hype” a téma körül.
Az egyértelmű, hogy a technológia egyre fontosabb szerepet tölt be a pénzügyi intézmények életében és az ügyfelek is egyre jobban igénylik, hogy pénzügyi szolgáltatások is egyre jobban digitalizálódjanak. Az viszont nem ennyire egyértelmű, hogy a pénzügyi szektor digitalizálódása milyen módon fog végbe menni a következő években, évtizedben. A bankok építenek ki egyre erősebb digitális képességeket, vagy a Fintech cégek termékenként veszik el az ügyfeleket a bankoktól, mert sokkal hatékonyabban (így olcsóbban) és jobb ügyfélélményt nyújtva tudják kiszolgálni őket? Vagy a nagy technológiai cégek (FAMGA: Facebook, Apple, Microsoft, Google, Amazon) fognak kiépíteni pénzügyi szolgáltatásokat és ők szorítják ki a bankokat? Valószínűleg ezek egyike sem reális teljesen, inkább mindez egyszerre történik. Ebből a szempontból a jelenlegi pénzintézeti szereplők számára a fintech startupok elsősorban védekezési lehetőséget jelentenek a tech óriásoktól és csak ezt követően fenyegetést.
A szektor idehaza és a régióban is jóval kezdetibb fázisban van, mint a fejlett piacokon. Érezhető ez a hazai cégek érettségén és a beágyazott iparági szereplők („inkumbensek”) hozzáállásán is. A fáziskésés ugyanakkor lehetőségeket is tartogat: a fejlettebb piacok példáiból lehet tanulni, ugyanazokat a hibákat újra nem elkövetni, illetve egyből a „best practice”-ekre építeni. Ebben a szektorban ennek kiemelten nagy jelentősége van, mert számos technológiai megoldás van a piacon, de a legtöbb esetben még kérdéses, hogy milyen üzleti modellben tudnak fenntartható módon üzemelni. A fintech szektor jellemzője, hogy nagy kezdeti beruházásra, hosszú felfutási időre van szükség (emiatt egy „átlagos” technológiai céghez képest egy fintech cégnek általában magasabb a finanszírozási igénye) és az ügyfelek bizalmának elnyerése lassú és drága folyamat. Ezen kihívások egy részén tud segíteni egy stratégiai partner, akinek már van beágyazottsága a piacon.
A régiós pénzügyi piac nagyon töredezett, amely nehézséget jelent a gazdaságos működési méret kiépítésében: A digitális megoldások egyik előnye jellemzően, hogy a kezdeti infrastruktúra kiépítése után nagyon jól skálázhatóak. Ez az előny viszont elveszik, ha nincsen piac, amire fel lehetne skálázódni. A régió országainak pénzügyi piacai a helyi pénzügyi kultúra, a különböző valuták, szabályozói környezetek, iparági sajátosságok miatt jelentősen különbözőek, ezért a terjeszkedés nehézkes. (Nagyobbak a különbségek és erőteljesebb a szabályozás, mint például a szállás, vagy a taxi piacon.) A másik oldalról viszont ez jelenti az egyik védelmi vonalat a helyi cégeknek a fejlett piacok szereplőitől. A fejlett piacok szereplő egyelőre még nem terjeszkedtek a CEE régió piacaira, mert egyrészt először a helyi piacokon akarnak stabil működést kiépíteni, másrészt a régió jelentette lehetőségekhez képest nekik aránytalanul nagy erőfeszítést jelentene. Ez megadja a lehetőséget a „helyi hősök” felépítésére, akik már megerősödve és a hazai pálya előnyével tudják várni az egyelőre inkább példaképnek, mint versenytársnak tekintett piaci szereplőket. Ez egy másik terület, ahol egy tőkeerős stratégiai partner különösen hasznos lehet.
Pereczes János (MKB FintechLab)
A Fintechlab első, tavalyi inkubációs programja bebizonyította, együtt tud működni egy nagy bank és akár több kis fintech startup is, már az első program végére kölcsönösen előnyös partnerség alakult ki az egyik inkubált startup és az MKB közt. Az első program során rengeteget tanultunk, továbbfejlesztettük a belső folyamatainkat és értékajánlatunkat, valamint izgatottan várjuk kik lesznek a jelentkezők a második inkubációs programra. A bank IT architektúrájának és az első programban elért sikereknek köszönhetően most már régiós szinten vagyunk képesek megszólítani fintech cégeket